IDÉZETEK A BARÁTSÁGRÓL
Mindannyiszor a barátság törmelékeit kapom, egy érzelem szilánkjait, soha nem az érzelmet, soha nem a barátságot.
A barátság számtalan alakban megjelenhet, és számtalan forrásból meríthet erőt, de mindegyikben közös a feltétlen szeretet, a másik fél hiánya fölött érzett fájdalom és a közös tulajdonságok.
A körülötted lévő emberek jelentik az élet gazdagságát.
A háborúban...egy barát felbecsülhetetlen kincs. Eleinte magányos vagy és ellenséges, aztán találsz egy barátot, és ettől fogva attól rettegsz, hogy a következő pillanatban már nem lesz, és te megint egyedül maradsz. Látszólag milyen értelmetlen, ugye?
Az igazi terapeuta az, akit az érdekel, hogy tulajdonképpen te ki vagy. Aki nem azzal foglalkozik, hogy te kivé váljál, vagy hogy jó páciens legyél. Terapeuta tehát csak akkor kell, ha nem találsz magadnak valódi barátokat. Akinek valódi barátai vannak, nincs szüksége terapeutára.
A barátság normális dolog. Ha vannak barátaim, nem lehetek őrült.
Nem kell mindig erősnek lenned. (...) A tökéletlenség felvállalása barátságokat szül, a barátságokból pedig erőt meríthetsz.
A barátok akkor is vigyáznak az emberre, amikor nem látja be, hogy szüksége van rájuk.
Észre sem vette, mennyire hiányzott neki ez az érzés; az, hogy tartozik valahová, hogy van helye, hogy olyan emberrel van, aki nagyon jól, aki teljesen ismeri, és mégis úgy érzi, érdemes vele nevetni.
Az ember kössön több barátságot a való életben, mint a világhálón.
A barátság jelentését elmagyarázni a legnehezebb dolog a világon. Ez nem olyan dolog, amit megtanulsz az iskolában. De ha nem tanultad meg, hogy mit jelent a barátság, akkor valójában nem tanultál semmit.
Keresd hát láthatatlan barátok szellőtől kavart nyomát, fény jelbeszédét, csillanó lidércfutását. Nincsenek közel. Nincsenek távol. Lelkedet várják.
Igaz barátot találni nem könnyű. Ám olykor egy röpke, kényszer szülte szövetség is tud boldog pillanatokat okozni.
A barátok örömet szereznek egymásnak, biztatnak és támogatnak. Erről ismerszik meg egy jó barát.
Ne meghalj a barátaidért. Élj értük!
Legyen annyi barátod, amennyi jólesik - de ne építsd rájuk az életedet! Ingatag alap lenne.
A barátság az olyan, mint a játszótéren a mérleghinta. Mikor az egyik van felül, a másik addig lent csücsül. Ha egyik sincs a másik felett: egyensúlyba kerültetek.
A barátokon akaratuk ellenére is segítenünk kell.
Ha a versenytársak szeretetteljes viszonyban vannak egymással, a versengés növeli az önbecsülést, és abban nincsenek vesztesek, csak győztesek.
A szerelem fordított barátság, úgy, hogy az egyikből mindig szivárog át valami a másikba. A szerelem néha olyan, mintha egyből kettő lenne, holott mindig kettő volt, és csak a szerelem tette eggyé. A barátság pedig néha olyan, mintha kettőből egy lenne, pedig mindig egy volt, csak a barátság tette kettővé.
Nem könnyű szembeszállni azzal, akit szeretünk, még akkor sem, ha tudjuk, a javára válik.
Ha a barátaid, akikben megbízol, köréd gyűlnek, a remény fizikai formát ölt és láthatóvá válik.
A barátom dolga, hogy ott legyen, ha szükség van, bármit megtegyen, ha eltévedtem, keressen, ha gyűlölöm, akkor szeressen.
A közeli barátokról szóló álmok nagyon mély kapcsolatban állnak. Az álmokat általában arra használjuk, hogy kifejezzük azt, amit szavakkal képtelenek vagyunk.
Barát az, aki meghallgat, és meg is hall, aki segít, aki támogat, aki melletted van, aki megbocsát akkor is, amikor a legrosszabb időszakodat éled.
A barátság sokban hasonlít a szerelemre: a szikra és az újdonság lassan megkopik, és átadja a helyét valami kényelmesnek és kiszámíthatónak; olyan lesz, mint egy kardigán, amelyet esős vasárnapokon veszünk elő a fiókból, amikor valami melegre és ismerősre vágyunk.
Ha mások előtt majd egy életre megtagadsz, ha már nem én leszek, kiért megszakadsz, lehajtott fejjel már nem ismersz meg, mellettem elhaladsz, nekem akkor is a barátom maradsz.
Hónapok óta a híredet se hallom, Hiába ordítok, nem hallod már a hangom. Tán a hétköznapok fogságába estél, Bár segíthetnék rajtad, drága testvér.
Nézd meg, milyenek a barátok. Többnyire megfojtják egymást. Mindenhova együtt mennek, egyformán néznek ki, mindent együtt csinálnak, közben kibeszélik a másikat a háta mögött. Ha a másiknak valami nem megy annyira jól, örülnek, hogy valaki nagyobb lúzer náluk.
Hazug vagyok, csaló vagyok, gyáva vagyok, de soha nem hagynám cserben a barátomat. Már ha ahhoz, hogy kitartsak mellette, nincs szükség őszinteségre, tisztességre és bátorságra.
Barátok voltunk, tehát nem pajtások, nem komázó suhancok, nem bajtársak. Barátok voltunk, s nincs semmi az életben, ami kárpótolni tud egy barátságért.
Ha barátaink szolgálatot tesznek nekünk, azt hisszük, hogy a barátság címén tartoznak nekünk ezzel, és egyáltalán nem gondolunk arra, hogy nem tartoznak nekünk barátsággal.
Ha szerelmet keversz a barátságba, az olyan, mintha elcukroznád a csirkepaprikást.
Komolyan. Nincs nagyobb szeretet, mint amikor az ember lefekszik a barátja kedvéért.
Nem ismertük egymást, mégis úgy tettünk, mintha ismernénk, és az elkövetkezendő napokban barátokká váltunk, mert éppen akkor, éppen ott, éppen olyan emberre volt szükségünk. Az én valóságomban soha nem találkoztunk volna, de néha az állandóságban akadnak olyan pillanatok, amelyekben az életünkön átsuhanó észrevétlen emberek egyszerre testet öltenek.
Sosem azt mondja, mit hallani szeretnél, lelkedbe gázol, de igazat beszél. Kímélet nélkül egy tükröt tart eléd, magadat látod, itt nincs mellé-beszéd. De őt bármikor hívhatod bármivel, nem ad fel, megvéd, ha kell.
Pont erre valók a barátok: hogy kimondjanak olyan dolgokat, amiket nem mond ki magának az ember.
Az igaz barát Isten ajándéka. Mivel Isten nem létezik, tudod, mi a helyzet? Igaz barátok sem.
Azt mondják, minél több a vita, annál erősebb a barátság.
A naptár tanúsága szerint csak néhány hónapig ismertem őt, de vannak barátságok, amelyek a maguk belső ideje szerint fejlődnek ki.
Barátság... kevesen értik e szót. A barátság olyan, mint az anyai, a testvéri, az örök, a megálmodott, a várva várt szeretet. Nem szerelem búvik a szeretet álcája mögé. Tiszta, sose követelőző, ezért örökké tartó. A barátság erősebb kapocs, mint a szerelem; értékes és szent. Számomra mindennél fontosabb. A barát, akiben csalódunk, örökre leszerepelt, emléke kitörölhető. Ha a barátság áldását élvezzük, szent feladatunk, hogy betartsuk előírásait, bármi történjen. Jó barátnak lenni nem egyszerű feladat. Néha emberfeletti erőfeszítéseket igényel a szabályok betartása. De a barátság a legfontosabb kapcsolat két ember között; tartósabb, mint a szerelem. Az egyik szerelmet könnyen pótolhatja a másik. De a baráti kézszorítás olyan fogadalom, amely többé nem feledhető.
Nem, nem is szerelmesek, de valami olyasmi volt ez, ami összetéveszthető volt a szerelemmel, ha az ember nem rendelkezett még viszonyítási ponttal ezen a téren: egy olyan érzés, amelyben a barátság, a csodálat és a gyengédség határai összemosódtak; az eddig magunkban fogadott és rendezetlenül visszatükrözött érzések véglete volt ez.
Egy barát nem manipulálja a barátját, a barát segít.
Egy jó barát segítséget ajánl a bajban. Egy jó barát nem fogad el nemleges választ.
Az ember a legjobb barátait igyekszik az összes nyavalyájával együtt elfogadni, hiszen ezért vagyunk a legjobb barátok.
Ha az identitásodat pusztán a barátokra, a népszerűségedre vagy a facebookoslájkok számára alapozod, megtörténhet, hogy feladod a saját nézeteidet, elveidet, vagy aszerint alakítod őket, hogy megfelelj a barátaidnak. Pedig akár hiszed, akár nem, eljön a nap, amikor nem a barátok lesznek a legfontosabbak az életedben.