IDÉZETEK A PESSZIMIZMUSRÓL
A gyűlölködő embereknek mindig nyomja valami a szívüket.
A tenger mindig változik - és általában rosszabbra.
Ha már tapicskolsz a szarban, akkor menj a legmélyére.
Az élet: jó szar végek sorozata.
Nincs szomorúbb gondolat, mintha az jut eszünkbe, hogy valószínűleg még jönni fog oly idő is, midőn jelen napjainkra, melyek annyira szomorúaknak vagy ízetleneknek látszanak, vággyal fogunk visszatekinteni.
Az istenek mindig olyankor lepnek meg valami káprázatos örömmel, amikor új keservet tartogatnak számunkra a tarsolyukban. Buborékok vagyunk nekik, és élvezettel fújnak nagyra, mielőtt kipukkasztanának.
Hogy hová megyek, azt én nem tudom, Csak azt tudom, hogy nagy a fájdalom. Az élet nem ígér se rosszat, se jót.
Az életünk negatív, pozitív vagy semleges élmények sora. Ha túl sok mínuszom van, egyszerre csak elkezdem elvárni, valahogy belém idegződik, hogy a következő is biztosan negatív élmény lesz. Persze, ez nem így van, mert minden pillanat más pillanat, de az organizmus mégis elkezdi elvárni, hogy ami megtörtént, az újra jön.
Higgyenek nekem, ismerem az életet: minden jó előre el van zárva az ember elől.
Mindig szerettem volna hinni abban, hogy csak azért történnek rossz dolgok, hogy ne történhessen még azoknál is rosszabb.
Vége-hossza nincs azoknak a dolgoknak, amik rosszul alakulhatnak az ember életében.
"Maga annyira optimista!" mondják mások. Optimista volnék? Az optimista szerint a pohár félig tele van, a pesszimista szerint félig üres. A túlélés embere gyakorlatias, ő azt mondja: "Nevezzétek, ahogy akarjátok, csak töltsetek a pohárba." Én a pohár töltögetésében hiszek.
Kiteszem a szívemet a szemétbe, Egy ideje már nem nézek a szemébe, Annak, aki vicsorog tükörbe', Így könnyebben hagyom benne a vödörbe'.
Olyan vagyok, mint egy hercegnő, akit a toronyszobába zártak. Már meg is van! Csak meg kell várnom, hogy a hajam nagyon-nagyon hosszú legyen, aztán jön a herceg, hogy megmentsen, és én csak leeresztem a hajam, hogy fel tudjon mászni. De tök mindegy, amilyen szerencsés vagyok, úgyis lezuhan.
Mindig a legrosszabbra számítok, és nem próbálok meg kitérni előle, inkább elébe állok, mint kövér gyerek a labda elé a kidobósban, hogy minél hamarabb eltalálják és kiessen.
Azokban, akik azzal keresik a kenyerüket, hogy a végzettel kacérkodnak, kialakul egyfajta, a látnoki képességgel határos pesszimista képzelőerő, amely mindig a legrosszabbra számít.
A boldogtalansághoz vezető út a népi bölcsesség szavaival van kikövezve. A józan ész rakta le őket.
Óvakodj a pesszimistáktól! Minden megoldásra van egy új problémájuk.
A pesszimizmus egyetlen jó oldala (...): az ember a legsötétebb órában is tud nevetni.
Ha azt hiszed, hogy minden rendben van, akkor valami biztosan nincs. Csak még nem szereztél róla tudomást.
Egyszer minden kegy véget ér.
Ostobaság ellentétes erőkről, egymással szemben álló oldalakról, egymást kiegészítő fogalmakban leírható valóságról beszélni, szamárság jóról és rosszról, mert minden rossz, vagy semmi nem az, mert a teljes valóság csak egyféleképp nézhető, folyamatos pusztulásként, permanens katasztrófaként, a katasztrófa a realitás, ebben élünk, a legkisebb szubatomi részecskétől a számunkra legnagyobb bolygónyi méretekig, minden.
Az életem tele volt a legszörnyűbb csapásokkal, amelyek java soha nem következett be.
Rossz szájízzel ne kezdjed a reggelt!
A pesszimisták és optimisták halálozási arányának különbsége lényegében megegyezik a dohányzók és nem dohányzók halálozási arányának különbségével.
Ne légy pesszimista; csak helyenként olyan az élet, mint a hétfő reggel.
Mindannyian született pesszimisták vagyunk, mert ez biztosítja fajunk fennmaradását. Készen kell állnunk a vészhelyzetekre. Ezért vagyunk hajlamosak a szépség helyett a negatívumot meglátni mindenben. Valaki egyszer megjegyezte, hogy öt negatív gondolatunkra csak egy pozitív jut. A mi kultúránkban azonban nem a hirtelen felbukkanó meteorit fog kinyírni bennünket, hanem olyan dolgok, mint a határidők meg a jelzáloghitelek. A költségvetési hiány elől nem lehet elfutni.
Keserves tapasztalataim arra tanítottak, hogy ne bízzak a jó dolgok tartósságában.
Az ember hús, vér és balsejtelem.
míg örök szerencsejáték világkezdet és világvég: aki tesz, tesz -kár, hogy bárhogy játszol, vesztesz...
Az optimista két garassal a zsebében is úr. A pesszimista tele páncélszekrénnyel is senki.
Az a jó a pesszimizmusban, hogy vagy igazad van, vagy pedig kellemesen csalódsz.
Semmi különbség a pesszimista és az optimista között, ha az előbbi azt mondja, hogy "ó, ez reménytelen, úgyhogy a kisujjadat se mozdítsd", az utóbbi pedig azt, hogy "a kisujjadat se mozdítsd, végül úgyis minden jóra fordul". Egyik esetben sem történik semmi.
Spórolj az energiáddal, ne keresd a bajt! Jó esélyed van rá, hogy hamarosan ő talál meg.
Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.
A nők pesszimizmusa gyakran fakad önismeretből.
A derűlátó és a borúlátó egyformán hasznos tagja a társadalomnak. A derűlátó feltalálja a repülőgépet, a borúlátó meg az ejtőernyőt.
Eszem szerint pesszimista vagyok, akaratom és hitem arra vezet, hogy optimista legyek.