IDÉZETEK A HIVATÁSRÓL
Pályaválasztási tanács a mai gyerekeknek: olyan szakmát válasszanak, amelyekben a gépek nem olyan ügyesek - hívószavak: emberekkel való foglalkozás, kiszámíthatatlanság, kreativitás.
Azt gondolják, hogy egy író csak lógatja a lábát, holott pontosan akkor dolgozik a legkeményebben, amikor nem csinál semmit. A regényírás olyan, mint egy nyári tábor kezdete. Az író jobbára magányos és csendes napjai hirtelen lármával telnek meg, ahogy egyszer csak minden figyelmeztetés nélkül betoppan megannyi szereplő, és felforgatja az életét. Egy reggel hatalmas busz érkezik, és zajongva leözönlenek róla, izgatottan, hogy ők kapták meg a szerepet. Az írónak pedig együtt kell élnie ezzel, foglalkoznia kell velük, ételt, szállást kell adnia nekik. Az ő felelőssége mindez. Mert ő az író.
Az orvoslás eredendően egy önzetlen, altruista törekvés, melynek lényege, hogy az embereken segítsünk és így tovább, mégis, ma már az egész üzlet, ami azt illeti, a legnagyobb üzlet a világon. Ami komoly gond, mert ha így van, akkor adódik a kérdés, hogy mi a cél? Segíteni az embereken, vagy pénzt keresni?
Ha az építészek úgy építkeznének, ahogy a programozók programoznak, az első harkály romba döntené a civilizációt.
Az emberek, akik orvosnak állnak, alapvetően önzetlenségből teszik ezt. Csak sajnos mire eljutnak a képzés végéig, eltérnek az eredeti céljuktól, mivel ráébrednek, hogy lehetőségük van meggazdagodni orvosként.
Az orvoslásban a tapasztalat gyakorlatilag minden.
Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik.
Aki kamerák előtt van, és a saját szépségére költ, az befektet. Egyértelmű. Futsz három vagy öt kilométert, befektetsz, és még szenvedsz is érte. Az is a munkád része.
Csaposnak lenni nem munka, sokkal inkább életérzés: a pult mögött állni olyan, mintha te irányítanád a kocsma közösségét.
Tegye meg az ember, amit tud, vagy amire képessége van a saját környezetében, és akkor nyugodtan fog aludni mindennap.
Mindenkinek van hivatása. Van, aki nem törődik vele, de van, akit olyan erősen szólít, hogy nem lenne értelme visszatartani, mert abból semmi jó nem sülne ki.
Élni annyit tesz, mint meghatározottat cselekedni, egy vállalkozást betölteni; és amily mértékben elkerüljük azt, hogy életünket feltegyük valamire, oly mértékben válik üressé az életünk.
Rendőr vagyok, és letartóztatom. Megsértette a törvényt, amit nem én írtam. Lehet, hogy egyet se értek vele, de betartatom. Mindegy, ha könyörög, rimánkodik vagy az együttérzésemre játszik, semmivel sem tudja meggátolni, hogy börtönbe juttassam, vasrácsok mögé. Ha elszökik, üldözni fogom, ha rám támad, visszavágok, ha rám lő, visszalövök. A törvény szerint nem hunyhatok szemet. Én vagyok a következmény.
A fizikai munka a testet és a jellemet is megszilárdítja. A nagyobb baj az, hogy nincsen becsülete. Nem akar senki fizikai munkát végezni. Mert nehéznek gondolják. Nehéz is. Közgazdászokból, jogászokból manapság már Dunát lehet rekeszteni, de nincs egy ember, aki tudna neked csinálni egy ajtót. Nem kérheted meg rá az akadémikus urat, hogy javítsa már meg a tévédet, mert nem tudja. Eltűntek a melósok, ez óriási probléma. Hamarosan még nagyobb lesz.
Sem varga, sem takács nem lesz tanulás és gyakorlat nélkül senkiből. Az viszont, aki igazságos, mértékletes, logikus gondolkodású és ismeri a természetet, rögtön kitűnik a többi közül, még akkor is, ha sem képzettséggel, sem gyakorlattal nem rendelkezik.
A boldogtalan szakács rossz szakács.
Tudják-e, mi a legszebb a tanításban? Az a pillanat, amikor egy gyerek felfedezi magában a tehetséget. Nincs több ilyen érzés a földön.
A jóság szerintem kissé szerény tulajdonság, az ambíció nagy erény.
Sose hagyd, hogy mások mondják meg neked, mi lehet belőled, és mi nem!
A jó postás törődik a címzettek lelkével is: a nyugdíjas nénikékkel elbeszélget az időjárásról; az otthon lévő anyukák elmesélhetik neki, milyen rosszul aludtak, mert a legkisebbnek már megint jön egy foga; a kutyákkal pedig szintén kénytelen jó kapcsolatot kialakítani - hol fültővakargatással, hol uzsonnája egy részének feláldozásával.
Ha az ember kiteljesedik a szakmájában, az elementáris hatással van az önértékelésére, a párkapcsolatára, a gyerekéhez fűződő viszonyára, a világhoz való viszonyára, mindenére, mert a helyén van.
Nincs nagy választék, az orvos veszélyeztetett faj Magyarországon.
Szerencsésnek mondhatják magukat, ha tudják, hogy mit akarnak kezdeni az életükkel. Hihetetlen mákjuk van, ha még karriert is tudnak építeni belőle.
Való igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert. Csakhogy rengetegen gyakorolnak, így nagyon sokan el is jutnak a mesterszintre. Ezért aztán a felső korlát közelében a döntő különbség már nem a teljesítményen múlik.
A jó szakács első és legfőképp elengedhetetlen tulajdonsága a pontosság; ez az első kötelessége a vendégnek is.
A szakácsmesterséget meg lehet tanulni, de ahhoz, hogy valaki sütni tudjon, születni kell.
Néha még a legjobbaknak is gondot okoz az elhivatottság, néha meglepő, hogy hagyjuk kicsúszni az elhivatottság tárgyát a kezünk közül. Elhivatottnak lenni bonyolult, máskor meg meglepődünk, milyen elhivatottak tudunk lenni. Az igazi elhivatottság erőfeszítésekkel jár és áldozatokkal, ezért van az, hogy néha pórul járunk, míg rájövünk, hogy elővigyázattal legyünk elhivatottak.
Az élet egyik legnagyobb ajándéka, ha valakinek megadatik, hogy azzal keresse a kenyerét, amit szeret.
Mire jut a gyógyszerész, ha már csak gyári készítmények lesznek? Közönséges kereskedő lesz belőle, egyszerű kiszolgáló a saját gyógyszertárában.
Egy bátor besúgó ugyanolyan haszontalan volna, mint egy gyáva lovag.
Az orvoslás mellett dönteni alapvetően olyan, mint amikor október elején e-mail jön, hogy nyilatkozz, mit kérsz majd a munkahelyi karácsonyi vacsorára a menüválasztékból. Nyilván csirkét, azzal biztosra megy az ember, nagy valószínűséggel minden jól alakul. De mi van, ha a Facebookra előtte való nap posztolnak egy szörnyű videót egy nagyüzemi baromfitelepről, és mire észbe kapsz, végignézted a tömeges csőrcsonkítást? (...) Mi van, ha életveszélyes hirtelensült-allergia lép fel nálad? Végső soron senki sem tudhatja, mire fáj majd a foga hatvan vacsora múlva.
Nem túl méltányos ráolvasni az emberre az adott életkorban tett kijelentését; ugyanaz a kategória, mint kötelezvénynek tekinteni egy ötéves gyerek Űrhajós leszek című rajzát.
Az orvosi pályához elengedhetetlen a pszichés alkalmasság - a képesség a félelmetesen nagy nyomás alatti döntéshozatalra, a rossz hírek közlésére a gyötrődő hozzátartozókkal, a halállal való szembesülésre nap mint nap. Olyasmi, amit nem lehet bemagolni vagy osztályozni: a nagy orvosnak a szíve is hatalmas, aortatágulata van, annyi részvét és emberi jóság kering benne.
Nekem nem foglalkozásom van, hanem hivatásom - ez az a mondat, amit életük végéig ismételnek a színészek. Eleinte azért, mert tényleg élvezik, később meg azért, mert fogva tartja őket a szer, és nem bírnak lejönni róla.
Ha rátalálsz valódi hivatásodra, azzal egy életet bizonyosan megváltoztatsz, mégpedig a sajátodat.
Az egyetlen különbség az ügyvéd és az orvosok között az, hogy az ügyvéd kirabol, az orvos pedig kirabol és még meg is öl.
Az emberek hajlamosak (...) azt hinni, hogy mindenki, aki orvos, az automatikusan jó orvos is, és sajnos nem ez a helyzet.
A tanulmányi követelmények csak egy bizonyos pontig bizonyulnak elegendőnek. Az elhivatottságod, a lelkesedésed és mindenekfelett a személyiséged és a jellemed fog majd hozzásegíteni ahhoz, hogy sikerrel járj.
Az űrrepülés olyan kockázatokkal jár, amelyeket még a legtöbb tudás, tréning vagy felkészültség sem tud csökkenteni. A kilövés előtt minden űrhajós ismeri és felméri ezeket a rizikókat, de senki sem tudja garantálni, hogy nem fog előfordulni valamilyen katasztrófa - értem ezalatt az űrhajó vagy a legénység elvesztését. Életem legnehezebb dolga volt elbúcsúznom a családomtól a kilövés előtt. Azzal, hogy egy rakétához szíjazod magad, önszántadból teszed próbára a szerencsédet, és megvan az esély rá, hogy már soha nem térsz haza.
A szakma az szakma. Van, aki szalámit árul, van, aki elméleti villamosságtant. Ezek nem lényeges dolgok. A lényeges az, amiről nem beszélünk, mégis ez a kultúra végső, legfontosabb tartópillére: a tartás, az etika.
Én akkor születek meg újra és újra, ha átlépem a filmgyár küszöbét. S ha leforgattam a filmet, szinte megszűnök létezni.
Szakbarbár. Mindenkori szakterületükön verhetetlenek, azon túl az általános műveltségük és a kommunikációs képességük egy szárazkolbászéval vetekszik.
A testőr általában sofőr, bevásárló, bébiszitter, általános bennfentes. A testőrnek az ügyfél legközelebbi bizalmasának kell lennie, hiszen mi gyakran napi tíz-húsz órán keresztül vagyunk a védett személlyel, így jobban ismerjük, mint a saját édesanyja. Tudjuk, kivel csalja az asszonyt, ismerjük a szokásait, függőségeit, titkait, gyengeségeit.
Csak azt tudod jól csinálni, amit igazán szeretsz. A célod ne a pénz legyen. Ehelyett keresd azt, amihez valóban értesz, és tedd olyan jól, hogy az emberek le se tudják venni a szemüket róla.
Talán nem vagyok jó színész, de minden másban még ennél is rosszabb lennék.