Donászy Magda
1911. március 15. — 1988. július 13. magyar író, költő
Négy év telt el, négyszer láttuk az óvoda ablakán, hogy zöld lombok integetnek, vagy száraz ág van a fán. Közben aztán úgy megnőttünk, hogy az ágyunk kicsi már. Holnap a mesesarok helyett, az iskola padja vár.
Kerek egy év múlva Iskolások leszünk, Kedves óvodánktól Mi is búcsút veszünk.
Ne görbüljön szája Senkinek sírásra. Búcsúzzunk vidáman: A viszontlátásra!
Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér.
Kipp-kopp, kipp-kopp, ki van az ajtóban? (...) Itt van már a nagyszakállú Télapó! Csupa hó! Puttonyában dió, mogyoró!
Itt van már a Télapó, Tele van a zsákja, Mosolyog az arca Örömünket látva.
Karácsony délután lassan jön az alkony. Kíváncsiság bujkál minden gyermekarcon.
Karácsonyfa, karácsony! Nincs is szebb a világon! Csilingel a csengettyű: 'Szép vagy fenyő, gyönyörű!'
Kinyílott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán, neked adom anyák napján, édes-kedves anyukám.