Quintus Horatius Flaccus
ókori római költő
Úgy élj, hogy emlékezz, hogy milyen rövid az életed!
Hibáját kerülendő, az ostoba ember az ellenkezőjét cselekszi.
Aki sokat epekedik, sokat nélkülöz.
Százszor boldogok, akiket sértetlen kötelék, jó szerelem fon át; s nem választja el őket únt pörpatvar, se szeszély, semmi, csak a halál.
Színem változik, arcomon méreg sáppad, a hű értelem elhagyott, titkon könnyezem is, tudom; lassú tűz, szerelem kínoz, elégek én.
Míg én voltam a kedvesed s felfénylő nyakadat még nem ölelte más ifjú, míg veled éltem én, nálam jobban a dús perzsa király sem élt.
Légy bölcs, élvezd a mámort. A remény ritkán igazmondó barát. Beszéd az idő léha tékozlása. Ma élj! Ki tudja, eljön-e a holnap?
Álld helyed bátran, ha szorít a sors, és légy szilárd; viszont, okosan, magad vond össze, hogyha kedvez a szél, túlontúl büszke vitorlád.
Látod mely rövid mulandó ez világ. Elmúlik higyjed mint szinte az virág, Mert nincsen benne állandóság, Folyása néki állhatatlanság.
Minden siker azé, aki a kellemest összeköti a hasznossal.
Éld a víg jelent, ne kutasd a holnap gyötrő gondjait; keserűt is enyhít a szelíd mosoly; maradéktalan nincs üdv a világon.
Légy erőslelkű, ha nehéz a sorsod, s bátor. Ám légy bölcs, s ha a kedvező szél szerfölött fújná dagadó vitorlád, vond be a vásznát.
Az élet semmit sem adott az emberiségnek nagy erőfeszítések nélkül.
A harag rövid ideig tartó őrültség.
Ne bánd, holnap mit hoz; akármire ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és ne vesd meg, ne kerüld, barátom, a szerelem gyönyörét s a táncot.
Boldog az, aki felülemelkedik a hétköznapi ügyeken.
Bármivel is áldott meg Istenünk, vedd azt hálás kézzel, ne halogasd örömeid évről évre, hogy bárhol is éltél, elmondhasd: boldog életed volt.
Nincs, mi örök, ne reméld! Int erre az év meg a perc, mely elviszi szép napodat.
Még egy útmutatás - ha ugyan kell még a tanács - nézd jól meg, hogy kire mit mondasz, s főként kicsodának.
Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg gyorsan a lelkünkben, s mélyen bele így gyökeredzik.
Holnap mi lesz majd? azt ne kutasd! A sors ahány napot nyújt, vedd nyereség gyanánt.
Nem a lélek, csak az ég alja változik azok számára, akik a tengeren túlra vándorolnak.
Légy ura indulatodnak, mert ha az nem engedelmeskedik, parancsolni fog.
A szerelemnek megvan az a baja, hogy benne harc és béke örökké változik.
Az voltam, ami vagy; az leszel, ami vagyok.
A nevetségest hamarabb megjegyzi akárki, s őrzi eszében, mint amit elfogad, és mire felnéz.
Jó s igaz ember az érdemesen mindig könyörül, de megválasztja, mit ad, tudván, mi arany, s mi üresbab.
Nyíl se talál be a cél kellős közepébe.
Nem lehet egyszerre látni a dolgok kezdetét s végét.
Nem csak a gazdagoké a világ fénye, csodája.