Paul Valéry

Meg kell tanulnunk, hogy ne higgyünk a magunk gondolatában azért, mert az a mi gondolatunk. Ellenkezőleg: éppen azért, mert a mi gondolatunk, féken kell tartanunk, és fokozott bizalmatlansággal kell bánnunk vele.

A szerelem az az érzés, amit akaratunk ellenére a másiknak engedtünk át, bár csakis arra való, hogy miénk legyen.

Nincs az az ember, aki egy másik embert olyannak szeretne, amilyen. Változtatni akarunk rajta, mert mindig csak látomásokat szeretünk. Ami valóságos, arra nem vágyódhatunk, éppen azért, mert valóságos.

A festőnek egyszerű a dolga. Azt a képet kell megfestenie, amit majd látni fognak.

Semmit se szeretek jobban az éppen létrejövőnél; s beleértve a szerelmet is, semmit sem ismerek, ami a legelső érzések gyönyörűségén túltenne.

Nem szeretjük azt, aki arra kényszerít bennünket, hogy ne azok legyünk, amik vagyunk, de azt sem szeretjük, aki arra kényszerít, hogy azoknak mutatkozzunk, amik vagyunk. Azt szeretjük, aki azt hiszi, hogy azok vagyunk, amik lenni szeretnénk.

Isten semmiből teremtette a világot, de meg is látszik rajta.

Sose mondd azt: "Szeress engem!" Mit érsz vele? Isten is hiába mondta...