IDÉZETEK A BÉKÉRŐL
Az élethez két fontos dolog kell: a béke és az egészség.
Békeidőben minden nagy nemzet felkészül az esetleges háborúra.
Azoknak, akik ezt maguk nem élték át, és azoknak, akik most, a válság közepén azt kérdezik, hogy ugyan, miféle hasznot hoz Európa egysége, a válaszom: annak ellenére, hogy Európa mindeddig példátlanul hosszú ideje, 65 esztendeje békében él, és noha még mindig nagyon sok bajt és nehézséget kell leküzdenünk - a békét.
Az univerzum összetartó ereje nem a háború, hanem a béke.
Ha békében akarsz élni, teremts békét magad körül.
Több, mint húsz év béke kell egy ember felneveléséhez; de húsz másodperc háború elég az elpusztításához.
Járj emelt fejjel, de az öklödet ne emeld fel!
Kardról lehull a hüvely És a lélekről a mell, Nem liheghet szűntelen: A szívnek béke kell.
A történelmet mindenkinek ismernie és értenie kell, mert a háborút csak így lehet elkerülni.
Lépjünk tovább a döntésképtelenségtől a tettekig! Ha nem cselekszünk, belecsúszunk abba a hosszú, sötét és szégyenteljes mélységbe, amely azoknak jár, akiknek befolyásuk van, de nincs bennük együttérzés, akiknek hatalmuk van, de nincs bennük erkölcs, akiknek erejük van, de nem látnak.
A vérontás békeidőben a félelem és a gyengeség jele.
A Jézuska nem hoz semmit. Neki sem volt semmije. Csak egy szál köntöse, arra is kockát vetettek a katonák a halála után. A Jézuska csak békét tud hozni, és csendet a szívben, és szeretetet, ami a világ legnémább, legnyugodtabb, legszótlanabb állapota. Láthatatlan.
Nincsen nemzetek közötti béke vallások közti béke nélkül.
A béke csupán annyit jelent, hogy semmi nem változik.
A fegyverek soha nem semmisülnek meg, csak pihennek.
Néha a háború az egyetlen megoldás, amely végül békéhez vezet.
Nem élhetsz békében a világgal, ha nem azt teszed, amit szeretsz.
Csak úgy nyerhetjük el a méltó helyünket, ha nem keveredünk méltatlan tettekbe. A szabadságot szomjúhozva ne igyunk a gyűlölet keserű poharából! A mi küzdelmünket örökké a méltóság és a fegyelem magas szintjén kell folytatnunk. Nem szabad megengednünk, hogy a mi teremtő tiltakozásunk fizikai erőszakba torzuljon. Újra és újra föl kell emelkednünk abba a magasságba, ahol a fizikai erő találkozik a lelki erővel.
A béke fenntartásának legjobb módja, ha mindenkivel őszinték vagyunk.
Nem várhatunk békét, míg mások szenvednek mellettünk.
Amikor megtaláljuk magunkban a békét, az én békéjét, akkor körülöttünk is kialakul ez a békés állapot. Nagyon fontos, hogy mi magunk ott belül tudjuk, felismerjük, hogy a belső békénket nekünk kell megtalálnunk, ne várjuk kívülről a segítséget, ne higgyük, hogy egyszer csak majd magától lesz olyan, hogy világbéke, hanem fel kell ismernünk az erőnket, és hogy mi a mi szerepünk a világbéke elérésében.
Az európaiak ma a történelem legbékésebb időszakát élik. De az emberek csak ritkán gondolnak a békére, mivel azt egy közhelyes dolognak, nem valamiféle drága ajándéknak tartják, amit nehezen szereztek meg.
A béke sosem a bürokraták döntéseiből származik. Ha békét akarsz, engedd, hogy az emberek kereskedjenek egymással, miként évezredek óta teszik. A végén kénytelenek lesznek kitalálni valamilyen megoldást.
Mire van szüksége egy embernek? Nem sokra. Egy kevés édességre, egy jó történetre, ezekhez időre és helyre, egy vázára, benne kardvirágokkal, és két jó barátra. És két dombtetőre: az egyiken állnánk, a másikat néznénk. És két szemre, hogy az eget pásztázzuk és várjunk.
A békéhez harcokon át vezet az út.
Az ember világában a béke csak kivételes állapot, ha ugyan létezik egyáltalán.
A békéhez harcolni kell.
Néha a béke több bátorságot követel, mint a háború.
A béke olyan törékeny, az egész nem több, mint egy pislákoló láng a kanóc végén, mely felélte maga alól a saját olaját. Egy óvatlan sóhajtásra sötétségbe borul az egész világ.
Az igazi béke (...) nem pusztán a háború hiánya. Az igazi béke a háború valószínűtlensége.
Az ellenségeket rá kell kényszerítened arra, hogy rázzanak kezet egymással, hogy azután közös erővel ellened támadhassanak. Közben persze tudod: minden próbálkozásuk eleve kudarcra van ítélve, mert megegyezésük a tehetetlenségig gyengíti őket.
Az a baj a békével, hogy hajlamosabb a hibák büntetésére, mint a kiemelkedő tevékenység jutalmazására.
A béke megoldásokat követel, eleven megoldásokra azonban soha nem juthatunk, csak törekedhetünk feléjük.
A bölcs király sose akar háborút, de mindig készen áll rá.
Hol boldog béke van, bátran épít akárki, az áttetsző patak kerteken át folyik a földre, rábizott vetés híven csiráz ki, urának hozza majd nemes gyümölcseit.
Ha békét tudnék kötni, arra jóval büszkébb lennék, mint a katonai sikerek révén szerzett kétes hírnévre.
Tudat alatt talán egy esti hírműsorban reménykedünk, ahol bemondják, hogy beállt a világbéke, nélkülünk is helyrejött mindaz, amit mi magunk teremtettünk. Közben pedig félünk, mert lelkünk mélyén tudjuk, hogy nélkülünk, a mi döntésünk nélkül nem fog menni. Tudjuk, hogy döntenünk kell, ám súlytalannak érezzük magunkat. Keressük a boldogságot, és titkon azt reméljük, képesek leszünk függetleníteni magunkat a reménytelennek tetsző külvilágtól. Akkor is így teszünk, amikor már tudjuk, ez a külvilág mi magunk vagyunk.
A harcban néha az a legokosabb húzás, ha visszavonulsz.
Két békés hatalom van: a jog és az illem.
Csak harcolni könnyű azzal, akit nem ismersz, békét kötni lehetetlen.
Azon a napon, amikor teljesen megbízhatunk egymásban, béke lesz a Földön.
Gyűlölet tövise nem virágzott még békét soha.
Ha a békességet boltban árulnák, aranyon is meg kellene vennünk.
Mi olyan helyet keresünk, ahol békében élhetjük az életünk. Háborúk nélkül, ahol nem a félelem az úr. Ahol az összes ember megbízhat a másikban.
A béke megvalósítására hivatott emberek feladata, hogy olyan feltételeket teremtsenek, hogy a fasiszta fenevad soha többé ne emelhesse fel a fejét.