IDÉZETEK A FELFOGÁSRÓL
A nagy tudósok bizonyos szempontból csodabogarak. A fordítottja sajnos nem igaz - nem minden csodabogár nagy tudós.
A koldus semmiben nem különbözik tőled vagy tőlem, csak nincs pénze.
Minden nőre rá lehet mondani, hogy csúnya. Minden írói műre, hogy gyenge. És minden emberre, hogy rossz. Te azokra hallgass, akik szebbnek és jobbnak látnak, mert ők fölfelé néznek benned, s ez a szeretet perspektívája.
Minden jónak tudni kell a helyét és idejét. Égő házra vizet zúdítani jó dolog, fuldoklóra - gúny és bűn.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
- Miért adatott az embernek fej? (...) - Hogy kevesebb dolga legyen a kezének. - És azt tudod, mire való a kéz? Hogy ne kelljen gondolkodni ott, ahol fölösleges.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
A jó tolvajt az különbözteti meg a rossztól, hogy jó előre megérzi a veszélyt.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Vannak, akik érzik az esőt. Mások csak megáznak.
Először próbáljuk ki az őszinteséget. Ha túlságosan fölidegesít, még mindig rátérhetünk a hazugságokra.
A munkás halandó, a munka halhatatlan.
Törekvés kell, nem tökély.
A film igazság, huszonnégy képkocka másodpercenként.
Az utólagos éleslátás jobb, mint a sasszem. Hiszen a nézőpont rengeteget számít: nem csupán másként látjuk a dolgokat, hanem másként is érezzük. És aki egyszer azt hitte, elveszített mindent, az sokkal jobban tudja értékelni az élete minden egyes pillanatát.
Az élet nem tökéletes. És nem is kiszámítható. Ne is várják, hogy az legyen. (...) Azon áll vagy bukik a dolog, hogy miként reagál az ember az élet váratlan fordulataira.
A félboldogság olyan, mint az összetépett bankónak a fele; nem adnak érte semmit.
Minden tévedés valaminek a kizárásából ered. Felfogóképességünk határáig teljes bizonyossággal tudjuk, hogy minden teóriában van valami igaz, és hogy az emberiség egyetlen nagy megfigyelése sem tekinthető eleve jelentéktelennek, még akkor sem, ha minden jel arra mutat, hogy nagyon is ellentétben áll más megfigyelésekkel.
Minden dolognak az a valós értéke, amivel felruházzuk.
Nem mintha a szerelem verseny volna. De nem értem, mi értelme együtt lenni két embernek, ha nem ők a legboldogabbak.
Minden bűnösben van valami az ártatlanból is, és ez tesz felháborítóvá minden ítéletet, ami semmire nincs tekintettel.
A nap minden nap felkel, s ebből azt a következtetést vonjuk le: másnap is fel fog kelni. A háztáji tyúk minden nap kap magot, s ebből azt a következtetést vonja le: másnap is kapni fog. Egy nap azonban, mikor nagyra hízott, kitekerik a nyakát. Ennyit ér, leegyszerűsítve, az induktív módszer.
Az idő nem hal meg, a kör nem gömbölyű.
Ha el tudnánk adni a tapasztalatainkat annyiért, amennyibe nekünk kerültek: milliomosok lennénk.
Mindenkinek igaza van, míg be nem bizonyosodott, hogy téved.
Hétszer tíz év egy emberélet - félig elalszod, félig elfecsérled.
A katona örüljön, ha az ellenség rálő, mert azzal is az ellenség lőszerkészlete fogyatkozik.
Vallás dolgában a legtöbb ember megrekedt a primitív barbárság fokán. A modern vallások tulajdonképpen a felújított - vagy valamilyen új formában tálalt - régi ostobaságok. A régmúlt idők vademberei hegyeket, mindenféle fétiseket imádtak; a bölcs egyiptomiak krokodilokat, patkányokat, hagymát tiszteltek; s íme, azok a népek, melyek sokkal bölcsebbeknek tartják magukat ezeknél, tisztelettel leborulnak a kenyér előtt, mert azt képzelik, hogy papjaik varázslataira abban jelent meg az istenség! Vajon a szent ostya nem fétise-e a különböző keresztény nemzeteknek, melyek ebben a vonatkozásban semmivel sem értelmesebbek a legvadabb nemzeteknél?
Nincs rosszabb, mint megkóstolni a jót, ami nem tart sokáig, mert utána a cukor is cukortalan.
A szeretet akarat nélkül szentimentalizmus. (...) Az akarat szeretet nélkül viszont kegyetlenség.
Az érzelmek tünékenyek. De az élet is az.
Nem hiszek semmilyen természetfölötti erőben. A világ mára már túlságosan is racionális lett az emberek számára.
Újra elő kellene venni Kantot, és megkérdezni, valójában mit remélhetünk. És csak azután tehetjük fel a kérdést, hogy mit tehetünk.
Nem hasonlít az anorexiás modellekre, de számít ez? A szépségnek számtalan megjelenési formája van.
Az ember néha nem látja a fától az erdőt. Serényen halad fától fáig, és örül, hogy már mekkora utat tett meg.
"Boldogok azok, akik nem látnak és hisznek". És azok, akiknek látniuk kell, hogy higgyenek?
Ha nem volnának ostobák, az okosoknak felkopna az álluk.
Az eltökéltség olyan, mint a porcelán, nem igaz? Bárhogy törekszünk, elég egyetlen hajszálrepedés, utána már csak idő kérdése, mikor hullik darabjaira minden.
A tetteink megbánása majdnem olyan, mintha a saját életünket bánnánk meg.
Az a tény, hogy az ember nem képes megoldani egy problémát, még nem ok arra, hogy meg se próbálkozzék vele.
Az igazságosság követelése igazságtalanságot szül, ha már az elején nem az igazság etikai igazolására alapozzák. Enélkül egy nap a bűn is feladat lesz.
Amikor a munka elveszti értékét, már nem élet, noha felfalja az életre szánt időt.
Nincs fekete és fehér. Nehéz eligazodni a sok útvesztő között, de minden arra tanít bennünket, hogy észrevegyük az árnyalatokat, meglássuk jelzőtáblák nélkül is az utat.
Talán ez az oka annak, hogy az emberek úgy belevesznek a saját gondolataikba (...). Nem látják, milyen is a világ valójában. Ha látnák, akkor el tudnának vonatkoztatni a saját álmaiktól és rögeszméiktől.
Tudod mi a különbség a király és a lova között? (...) Vedd úgy, hogy az alakjuk, a képességeik, de még az erejük is, mindenük teljesen ugyanolyan. Akkor mi fogja eldönteni, hogy melyikükből lesz király, aki irányítja majd a lovat egy ütközetben, és miért a másik fogja szolgálni a királyt a lovaként? A válasz egyszerű, az ösztön.
Az apró madár a kék égen repül. A tenger visszatükrözi az ég kékjét. A kék visszatükröződés az ég tengere. Az ég tengere kék könnyeket hullat. És a kék könnycseppek között egy apró madár repül.
Ki mondja meg mit látok; a táncost vagy a táncot?
Kívülről is látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket - mindent önmagára használ, s amint semmi sem maradt belőlük, egyszerűen elhajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész. Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésedet benne - tessék, itt van, nem tűnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked.