Alessandro Del Piero
1974. november 9. — világbajnok olasz labdarúgó
Edzeni, edzeni és edzeni kell. Nem szabad megijedni az áldozattól. Gyűlölnöd kell a vereséget.
Az igazi kihívás sosem ér véget, minden apró mozzanatban keresni kell. A kihívás arra késztet, hogy állandó párbeszédben legyek önmagammal.
Az egyik legfontosabb emberi erény a választás képessége.
Minden tiszteletem ellenére sem értek egyet a coubertini elvekkel: a részvétel valóban fontos - de nem elég.
Tudok szimpatikusan, jól nevelten viselkedni, képes vagyok visszafogni magam, nem okoz gondot a hallgatás. De a pályán a zabolátlan energiák, az égbe szökő adrenalinszint és testi erőm által teljesedem ki. A pályán megszállottá válok.
Az első kihívás önmagad legyőzése: ha ezen túl vagy, akkor képes leszel mások felett is győzelmet aratni. Totális győzelem lesz ez: a szív és a lélek diadala.
A stílus viselkedésmód, a választásaink, a lemondásaink tükröződnek benne: eldöntjük, hogy milyenek ne legyünk.
Az embereknek megvan rólunk a pontos, jól körülírható véleményük. A személyünkről kialakult kép azonosítja a stílusunkat, a stílusunk pedig értünk beszél. A stílus mi magunk vagyunk.
Maga a vágy fontosabb, mint a vágy tárgya.
Egy-egy klasszis megoldás ösztönből fakad, míg az edzés tudományos hátterű: utóbbi az előbbi szolgálatában áll.
A szépség a sportban azt is jelenti, hogy előrenézünk: meglátjuk a még nem létező szépséget, és próbáljuk formába önteni.
Amíg fiatal vagy, addig mindent akarsz, azonnal. Ha veszítesz, utána rögtön pályára akarsz lépni, hogy ne égessen a kudarc, hogy azonnal ki tudd törölni az emlékét. Ez a hozzáállás téves. A revanshoz ugyanis idő kell.
Miből táplálkozik a forma? Mi segít hozzá, hogy a legjobbadat nyújtsd? Mi az, ami ellenállóvá tesz a fájdalommal szemben, ami segít, hogy nyugodt és bölcs maradj, hogy ne add fel? Mindezekhez tapasztalat, szívósság, és akaraterő kell - valamint higgadt elme.
Az önszeretet, az önbecsülés, a saját tudásodba vetett hit mind az egészséges egoizmus építőkövei. Senki nem örül annak, ha elveszíti a helyét. Senki nem érzi úgy, hogy kevesebbet ér a másiknál. Ha mégis így érzel, akkor a sport nem a te műfajod.
A hajtómű te magad vagy.
A fizikai kondíción kívül szükség van még az akaratra, az építő dühre, a szenvedélyre, a harci szellemre, a belső boldogságra. Mert egy megtört sportoló vereségre ítéltetett. Egy megtört ember - az élet minden területén - vereséget fog szenvedni.
Kíváncsiság minden iránt. A tanulásnak, a megértésnek és a fejlődésnek ez az egyetlen útja.
A ma megértéséhez tudnunk kell, hogy mi történt tegnap - máskülönben csak a holnapért való aggódás marad nekünk.
A tehetséggel együtt élni olyan, mintha egy rettenetesen igényes társsal élnél együtt: sokat segít neked, de folyamatosan kér.
A tehetség irracionális.
A tehetséget a könnyed mozdulat, a felszabadult tudat jellemzi.
Csak a test öregszik, a tehetség soha.
A sport komoly lecke, állandó értékmérő. Aki nem így gondolja, az nem igazi sportember.
A megszállottságig szeretem a fejlődést. Egy hozzám hasonló embernek nincs más választása.
Az igazi úriember sosem hagyja el a hölgyét.