Andrew Matthews
A kudarc nem a vég. A kudarc csak a kezdet.
Az egészséges emberi kapcsolatok nem a sajnálatra épülnek.
Minél keveseb szabályt állítasz fel arra, hogy milyennek kellene lennie az életnek, és hogy másoknak hogyan kellene viselkedni, annál könnyebb boldognak lenned.
Mindannyiunknak fel kell ismernünk a saját értékeinket. Ha másoktól várjuk, hogy megtegyék - és nem teszik meg, akkor állandóan csalódottak leszünk.
Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt. Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának. Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne. Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.
Akkor légy boldogtalan - ha téged ez tesz boldoggá!
Az élet folyamatos tanulás, és az egyik tantárgy, amit meg kell tanulnunk: az emberi kapcsolatok. A világegyetem adja fel a leckéket. Ha nem tanulunk meg egy leckét, akkor azt újra feladja nekünk. Néha osztályt ismétlünk ugyanazzal a személlyel, néha pedig egy új emberrel, de a régi problémával.
Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé.
A gondolatok, mint láthatatlan felhők vonulnak bennünk. Ők határozzák meg, hogy mi történik velünk.
A jelenen kívül nincs semmink.
A legjobb, amit a szegényekkel tehetsz, az, ha nem tartozol közéjük.
Az élet akkor változik, amikor mi is változunk.
A jó embereket megtaláljuk, és nem megcsináljuk.
A legnagyobb kihívás az életünkben: hűnek maradni önmagunkhoz.
Ha az élet egy játék, akkor tudasd az emberekkel a szabályokat.
Gyakran jobban megbecsülnek minket azért, amit nem mondunk ki.
A másokkal megosztott élmények fűszerezik meg az életet.
Amikor harcolsz a világgal, mindig a világ nyer.
Az univerzumnak nincsenek kedvencei.
Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket - figyelmeztetésképpen. Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob meg. Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani: "Miért pont én...?"
Ahogy továbbra is elfogadod a dolgokat, melyeken nem tudsz változtatni, és változtatsz azokon, amiken tudsz, te magad is csodálatos módon változol... Csodákat viszel végbe, minden nap egyet.
A mának élni olyan, mint egy drótkötélen egyensúlyozni. Mindenképpen leesel, de gyakorlattal egyre tovább tarthatod meg egyensúlyodat.
Ha tudtam volna, hogy ma ilyen szörnyű napom lesz, akkor tegnap boldog lettem volna.