Nicolás Gómez Dávila
1913. május 18. — 1994. május 17. kolumbiai író és filozófus
Nincs veszélyesebb, mint megsérteni olyasvalaki előítéleteit, aki azt állítja, hogy nincsenek neki.
A "személyiség szabad kibontakozásának" eszméje nagyszerűnek tűnik mindaddig, amíg nem találkozunk olyan egyénekkel, akiknek személyük szabadon bontakozott ki.
Az irodalom nem csak a képzelet játéka. Az irodalmi dimenzió nem felületes aspektusa a világnak, hanem maga a dolgok mélysége. Az irodalom a szellem aktusa, amellyel megragadja a felszínen túli dolgokat.
Aki nem képes magát kifejezni, nemcsak a világ, hanem önmaga elől is rejtve marad.
A legrosszabb helyzet: egyszerre érezni, hogy igényünknek megfelelni lehetetlen, és hogy mégsem vagyunk képesek lemondani róla.
Csak saját kezünk fonhat koszorúkat, és nincs más dicsőség, mint saját lelkünk tapsa.
A művészet csúcsa a szavak segítségével visszaadni a gondolatnak az egyszerűséget, amelytől a szavak megfosztják.
Minden ifjú ember irigységet kelt bennem, mindaddig, míg felfedezem az ifjúsága mögött megbúvó szánalmas lényt, akivé majd lesz.
Fiatalon attól fél az ember, hogy ostobának nézik, éretten attól, nehogy az legyen.
A modern ember nem szeret, hanem menekvést keres a szerelemben: nem remél, hanem menekvést keres a reményben: nem hisz, hanem dogmákba menekül.