IDÉZETEK A SZILVESZTERRŐL
Boldog újat, boldoguljunk, de meg ne boldoguljunk! Elboldoguljunk boldog-boldogtalannal, s bolondul bőséges boldogságot kívánunk!
Újévkor sokan tesznek fogadalmat, hogy megváltoztatják addigi szokásaikat, életvitelüket. A siker egyik kulcsa talán az, hogy nem kell azonnal és mindent megváltoztatnunk, megfogható és kivitelezhető célokra van szükség. (...) Érdemes őket kipróbálni - egy hét erejéig. Utána még egy hétig... meg még egy hétig... és lassan összeáll az az életmódváltás.
Ne feledjük el a legharsányabb szilveszteri zsivajban se: véghetetlen csendben és szelíden Isten most hajtja át csillagnyájait az óesztendőből az újesztendő mezőire.
A Föld rendes évi pályáján semmiféle különleges pontot nem érint Szilveszter éjszakáján, az egész naptári rendszer komikus és tökéletlen emberi tákolmány a természet nagyszerű rendjéhez képest; ugyan miféle ostoba ötlet egy teljesen esetleges és állandóan korrekcióra szoruló naptári rendszer önkényesen kiválasztott napjain megünnepelni a saját időszámításunkat ahelyett, hogy szégyellnénk alkalmatlanságát?
Üdvözöllek, újév napja! Ki mit óhajt, mind megkapja!
Édes anyám, ez új évben Élj örömben, egészségben!
Írd be szívedbe, hogy minden nap az év legjobb napja. Addig senki sem tanult meg valamit igazán, amíg nem tudja, hogy minden nap az ítélet napja.
Csak az elmúlt és eljövendő évek dátuma változik meg minden újév napján, mivel az éveket a mindenkori jelentől számlálják visszafelé és előre.
Hála és remény, számadás és tervezgetés, mulatság és komolyság, bánat és öröm találkozója a szilveszteri "tizenkettő". Az egyetlen ünnepünk, mely túlmutatva önmagán az egész esztendőt felidézi bennünk.
Egyedül azt szoktam megfogadni, hogy nem fogadok meg semmit - de volt már olyan, hogy ezt is megszegtem.
A fogadalmak nem az én pályám. (...) Ha egy jól sikerült szilveszteri bulin fogadnék meg valamit, lehet, hogy már másnap reggel sem emlékeznék rá.
Újra itt az új esztendő, Új reményű szebb jövendő, S újra itt van, jót kivánva, A nagyapa unokája... Öreg apó, ifju lányka, Ó-év, új-év egymást váltja.
A kis fiú annyit kiván: Légy ez évben mindig vidám!
Lemerül lassan ez az év is, de bennünk mentve minden emlék.
A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév.
Semmi sem december harmincegyedikén ér véget, és semmi sem január elsején kezdődik el, kivéve a naptárt.
Kívánok boldog uj évet minden kis bogárnak! Kívánok boldog uj évet a pezsgőspohárnak! Kívánok boldog uj évet húszéves koromnak és nektek és nekik, s az Eiffel-toronynak, könyveknek, könnyeknek és minden népeknek, mozinak, Gerbeaudnak, jazz-bandnak, illatnak, az Orthnak, a Worthnak, s a női divatnak, cigarettafüstnek, charlestonnak, képeknek, korzónak, ligetnek, a Margitszigetnek, szemeknek, szavaknak, sziveknek, szineknek, a napnak, a holdnak, a lámpavilágnak, minden szál virágnak, kékeknek, liláknak, boldog uj esztendőt az egész világnak!
Szilveszter: mintha a világ minden idiótájának egyszerre lenne születésnapja.
Elmúlt egy év! Csak egy atom az örökkévalósághoz viszonyítva s mégis sokszor csaknem elviselhetetlen teher egyesekre nézve. Így hát sokan fel fognak lélekzeni abban a boldog tudatban, hogy a terhet levették róluk és boldogok lesznek abban a reményben, hogy az újév kevesebb gondot és talán egy kevés szerencsét is fog hozni számukra. Mások pedig sajnálni fogják, hogy a szép óév, mely oly sok jót hozott nekik, oda van, visszavonhatatlanul elveszett a múltnak árjában.
Most már csönd van. Hamarosan alkonyodik. A levegő hideg és tiszta. A távolból olykor-olykor tűzijáték-rakéták durranása hallatszik, pedig az új év majd csak néhány óra múlva veszi kezdetét. Az emberek türelmetlenül várják, hogy megszabaduljanak a régitől, és üdvözölhessék az újat.
Újév napja van - kezeslábasomon a tavalyi kert sara.
Komoly ütés ez az utolsó harangütés az óévben! Egy ismerősünktől kell búcsúznunk, de nem, mint rendesen történni szokott, abban a reményben, hogy viszontlátjuk, hanem abban a teljes bizonyosságban, hogy sohasem fogunk vele találkozni. De éppen azért a búcsúzásnál véssük még egyszer jól emlékünkbe vonásait, hogy gyakran emlékezzünk rá és megőrizhessük jó emlékét.
Ne aludj hékás, itt van a tél, itt van az Új Év, itt van a fény, légy újra gyermek, itt van a hó, szálljon az ének, a hógolyó.
Ahogy a vándor, aki céljához ért, hátratekint, hogy végignézze az utat, amelyet, habár arcának verejtékével, megtett, nekünk is úgy illik, hogy az év végén még egyszer visszanézzünk az óévbe. Némely nap bár eső és vihar nehezítette meg utunkat, egy év se volt olyan rossz, hogy ne hozott volna egy kevés napsugarat is.
Nem vagyok olyan hangulatban, hogy bármit is elhatározzak a jövő évre. Inkább megpróbálok arra koncentrálni, hogy csak azzal foglalkozzak, ami igazán fontos. Hogy törődjek azokkal, akiket szeretek.
Aki ragaszkodik a hagyományokhoz, annak csakis egy nap jöhet szóba, amelyen tudatosan visszatekint, majd a jövőbe, hogy fejlessze önmagát - és ez január 1-je. Sokunk számára az újévi fogadalmak jelentik a testi-lelki egészségünket illető elhatározások kulcsfontosságú pontjait, melyeket 12 hónapon át követhetünk majd.
Újév napja a tökéletesen elhelyezett magaslat, amelyről visszanézve láthatjuk, mi nem tetszett az elmúlt évünkben, mitől éreztük rosszul magunkat, majd fejest ugorhatunk az üdítően tiszta ötletek és gondolatok tengerébe.
Új év, új én - egyszerűen hangzik, ugye? De ne legyünk túl kemények magunkhoz, ha még mindig a szilveszteri dallamoktól cseng a fülünk, miközben máris megszegtük egy-egy fogadalmunkat. Nem számít. Tűzzünk ki egy dátumot az újrakezdésre. Részemről a február 1. ugyanúgy megteszi, mint a január 1. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha elveszítjük a kedvünket, és sutba vágjuk összes életjobbító álmunkat, ideálunkat és tervünket, mert úgy érezzük, veszítettünk. Bármilyen pozitív változás megéri, akármennyire jelentéktelennek is tűnik elsőre. Sok szerencsét hozzá!
KÖZös szavak és bekezdések minden érzelmileg kellően mély kapcsolatban föltalálódnak, szinte észrevétlenül. Ezzel kapcsolatos játékra hívom az olvasót. Állítsuk össze azon személyek listáját, akikkel születésünk óta annyira szoros kapcsolatba kerültünk, hogy megalkotódtak KÖZös mondásaink. Akikkel ezen az alapon értjük egymást, mélyen, igazán. Remélem, hosszú a névsoruk. Most pedig vegyék sorra, kikkel szakadt meg a kapcsolatuk. Őket gyorsan hívják föl, ha másért nem, év végi jókívánság ürügyén. A többit majd intézi az élet.
Szilveszterkor lépjük át az új év küszöbét, s az elmúlás szomorúságán átragyog az újrakezdés mosolya.
Kormosan, de tiszta szívvel, A füst barna fiai Beköszönünk ma hozzátok, Házak boldog urai. És kivánunk, és ohajtunk Ujnál újabb esztendőt, Szerencsével rakodottat, Nem is egyet, sem kettőt, Hanem igen, igen sokat, Annyit, mint a kis világ, Mennyi csillag van az égen, Régi fákon mennyi ág.
Itt van tehát: megjött az Új év, Mint biztató előlegem; Háromszázhatvanöt nap-éjre Halvány reményszínt hoz nekem.
Jelentem hát a hölgyeknek s uraknak, Hogy míg önök itt ölébe csücsültek Pezsgős jókedvnek s rózsás hangulatnak, S mulatnak, Azalatt meghalt az öreg Náthán, Akinek bánat-batyu volt a hátán, Meghalt a könnyet mázoló, Vesékbe gázoló, Rossz portékákkal házaló Ó esztendő, S most új, vígabb élet kezdendő!
Az esztendőnek a halála Oly ünnepélyes egy halál! Ilyenkor minden jobb halandó Elzárkozik, magába száll, S nem hogy barátnak, hanem még az Ellenségnek is megbocsát, És ez valóban nagyszerű, szép; De én is így tegyek-e hát?
Új év Istene, tarts meg Magamnak S tarts meg mindenkit A réginek, Ha lehet: Boldog új évet kivánok.
Ez újév reggelén minden jót kívánok, ahová csak nézel, nyíljanak virágok!
Te Új Világ, jóra törekvő, bár te lennél az a rég várt, békét hozó, csodás esztendő, mely az Idők méhében érik talán már évmilliók óta... s most a mi Századunk tüzében, most válik nagy... igaz valóra... Boldog új évet, emberek!
Mit van mit kivánni még Ily áldott időben? - Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben.
Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve, nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve.