Adam J. Jackson
1962 — angol író
El sem hiszi, mennyire fontos azt hallani valakitől, hogy "köszönöm", vagy az, hogy valaki azt mondja neked, hogy szeret téged. Ez az emberi természet része. Mindegyikünknek fontos érezni, hogy értékelik.
Ha nem bízunk meg valakiben, akkor azt a személyt nem tudjuk szeretni. Bizalom hiányában gyanakvóvá válunk, nyugtalanná és állandóan attól félünk, hogy a másik ember becsap bennünket. Ez kibírhatatlan nyomást jelenthet a kapcsolatnak - az egyik fél veszélyt érez, a másik csapdában érzi magát.
Ha szeretünk valakit, akkor meg kell engedni neki, hogy szabad legyen. Engedni, hogy szabadon hozzon döntéseket, szabadon éljen, ahogy ő akar, és nem úgy, ahogy mi akarjuk. Nem mindig könnyű elengedni azt, akit szeretünk, de más út nincs.
Az élet hasonlatos az erdőhöz; néha összezavarodunk, és nem tudjuk, mitévők legyünk. De ha megosztjuk élményeinket és tapasztalatainkat, utunk már nem is tűnik olyan rossznak, és néha rátalálunk a jobb ösvényekre és jobb utakra.
A gondolatok és a félelmek bekövetkezhetnek, pusztán azért, mert hiszünk bennük. Ha problémákat képzelünk el, akkor ezek a félelmek tükröződnek a cselekedeteinken és ilyen esetben gyakran létre is hozzuk a problémákat.
A bizalom életbevágóan fontos két ember kapcsolatában. Nemcsak tudni kell a másik emberben megbízni, de magában a kapcsolatban is bíznunk kell.
Előítélettel viseltetni valaki iránt annyit tesz, hogy úgy bíráskodunk valaki felett, hogy nem is ismerjük.
A jövőnek nem kell feltétlenül olyannak lennie, mint a múlt volt. Akármilyen volt is a múlt, bármit tapasztaltunk is meg a múltban, valamennyiünknek megvan a képessége, hogy megváltozzon.
Még az igazi szeretetteljes kapcsolatban is szükségük van az embereknek mozgástérre.
Ha el akarunk érni valamit az életben (...), akkor igyekeznünk kell legyőzni a félelmeinket és kétségeinket, és készen kell állni mindent alávetni azoknak az embereknek, illetve azoknak a dolgoknak az érdekében, akik és amelyek számunkra értékesek.
Ha szeretni akarsz valakit, akkor figyelembe kell venni az ő igényeit és kívánságait, elvárásait.
A sors nyújthatja segítő kezét, és általában meg is teszi, de nekünk is ki kell venni a részünket belőle.
Szeretni - azt jelenti, hogy egy részt adsz magadból, fizetséget nem kérve és feltételek nélkül.
A szerelem lényege a két ember közötti romantikus vonzalomban rejlik. (...) Csakhogy a szerelem - az sokkal több is ennél. A lényeg a gondoskodásban van, abban, hogy mellette legyünk a másiknak, ha szükség van ránk.
A szeretet a gondolattal kezdődik. Azzá válunk, amiről gondolkodunk. A szeretettel teli gondolatok szeretettel teli életet és szeretettel teli kapcsolatokat hoznak létre. A pozitív megerősítések meg tudják változtatni másokkal és magunkkal kapcsolatos meggyőződésünket és gondolatainkat.
A barátság - táptalaj, ahol a szerelem életre kelhet. Ha szerelmet akarsz vinni egy kapcsolatba, akkor először barátságot kell vinni bele.
Az érintés meggyógyíthatja a testet és felmelegítheti a szívet. Ha ölelésre tárod karjaidat, azzal szíved is kitárod.
A szerelem vagy meg van írva a csillagokban, vagy nincs. És semmit sem lehet tenni - vagy eljön egyszer, vagy nem.
Sokan a mai napig hibát követnek el, amikor azt gondolják, hogy a szerelem a fizikai vonzalomból jön létre. De a külső nem örök, a szépség napról napra halványul.
A barátságot fel lehet építeni, csak meg kell találni a közös pontokat, közös érdeklődési kört, olyat, amit együtt tudnak folytatni. Két ember újra közelebb kerülhet egymáshoz, újra barátok lehetnek és helyreállíthatják a kapcsolatukat, mert amikor erősödik a barátság, együtt nő a szeretet érzése is.
Bizalom nélkül az egyik partner gyanakvóvá válik, nyugtalanná és tele lesz előítéletekkel, félelmekkel, a másik úgy érzi, lélektani csapdába került, azt hiszi, hogy nem hagyják szabadon lélegezni, s érzelmileg megfojtják. Lehetetlen valakit igazán szeretni, ha nem bízunk meg benne teljesen.
Az élet megváltozhat, és éppen mi vagyunk azok, akik képesek vagyunk megváltoztatni saját életünket.
A szerelem nem a sors, vagy a szerencse eredménye, a szerelem nem "jön" és "elmúlik" - mi hozzuk létre a szeretetet... és mindannyiunkban megvan a képesség, hogy életre keltsük.
A szerelmet érdemtelenül értékelik olyan magasra, a szerelem csak fájdalmat és szenvedést okoz.
Meg kell tanulnunk elfogadni magunkat, értékelni magunkat, függetlenül attól, mások mit mondanak rólunk. Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a földön. Valamennyien egyediek vagyunk.
Az érintésben hihetetlen erő lakozik. Összeolvasztja az embereket, ledönti a köztük lévő falakat jobban, mint bármi más, és mindannyian reagálunk rá. Az érintésben energia van, csodát tévő energia.
Vagyona egy részét megosztva és azt a rászorulóknak átadva a pénz az áldás forrásává alakul át, és megsokszorozódva tér vissza önhöz.
Légy bátor, és hatalmas erők jönnek a segítségedre!
Nincs szegényebb azoknál az embereknél, akiknek nincs becsületük, vagy nincs önbecsülésük. Függetlenül attól, hogy milyen vagyonnal rendelkezik valaki, sohasem érezheti magát vagyonosnak, és bármilyen vagyon, amit összegyűjt, csak időleges, ha nem tisztességes.
Engedjük, hogy a pénzünk nekünk dolgozzon, ne pedig folyton mi dolgozzunk a pénzért!