IDÉZETEK A VIGASZRÓL
Előttem már nem kell megjátszanod az erős kősziklát. Most már leveheted az álarcodat. Azért vagyok itt, hogy a könnyeidet felitassam az arcodról.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
A bú és bánat elleni kakaó mindig jól jön az embernek!
Ne ess kétségbe (...), hogy a világ a feje tetejére állt. Mindig van olyan hely a világon, ahol süt a nap.
Keresek, nálamnál egy szomorúbb lelket, Vigaszt mondok neki, - ha hallgat a szóra, Tán az én szivem is megvigasztalódna?
Mindig van kiút, vagy egy másik ösvény, amelyen el lehet jutni oda, ahová kell. A bökkenőkre és problémákra mindig számítunk, és ezek soha nem tartósak.
Kalligráfiát idéző, csukott szempilláid mögött ártatlan álom. (...) Fogd meg a kezem! Nem lesz semmi baj.
Vannak esték, amikor az embernek jólesik, hogy van mellette valaki széles e világban.
Mégis jó lecsó az utolsó. Jó, mert már búcsúzunk vele, de amikor a villánkra tűzött féltenyérnyi kenyérdarabbal tisztára tunkoljuk a tányért, megvigasztalhatjuk magunkat: búcsúzunk ugyan, búcsúzunk, de legalább van mitől.
Szeretni talán annyit tesz, hogy nincs elveszve az ember.
Búba merültnek mondd: a bánat nem örök, A gond is elrepül, akár az örömök.
Ha senkinek sem kellesz, nem marad más, csak a remény. Hogy netán valakinek egyszer mégis kelleni fogsz.
A mennyország olyan hely lehet, ahol a hét hét napján, a nap huszonnégy órájában nyitva áll a könyvtár.
A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat.
Mindenki, aki szorong, magányos, vagy boldogtalan, legjobb, ha kimegy valahová a szabadba, ahol egészen egyedül lehet, csak az ég, a természet és Isten társaságában.
Nem arra buzdítalak, hogy "legyél pozitív", hanem arra, hogy tanulj meg szüntelenül kreatívnak és alkalmazkodónak lenni. Nem arról van szó, hogy nem is olyan nagy baj ez. Hanem arról, hogy jól is ki lehet ebből jönni.
A rossznak tűnő dolgok jók is lehetnek arra, hogy megelőzzenek valami még rosszabbat.
Egyszer régen megfogadtuk, hogy jóban-rosszban összetartunk. Azok a napok, amikor szinte minden jó volt, már mögöttünk vannak. Most a rossz napok következnek, de talán ebben is találunk valamit, ami jó lehet.
A múlt eseményei nem lehetnek fontosabbak, mint az a felelősség, hogy kezelnünk kell a régi tettek következményeit a jelenünkben. A gyógyulás nem abban rejlik, hogy folyton újraéljük a múltunkat, hanem abban, hogy felismerjük a hatását. Annál több erőt ad, minél pontosabban meg tudjuk érteni, milyen szerepe volt a jelenünk formálásában.
Amióta abbahagytam az írást, annyit olvasok, mint még soha. Mások szavain csüngök, mert az enyémek elfogytak.
Az új életed itt és most kezdődik.
A negatív érzéseidnek is megvolt a maguk értelme. Szembe kellett nézned velük - a keserűségeddel és a pesszimizmusoddal -, és el kellett döntened, hogy többé nem akarsz ilyen lenni.
Az idő minden sebet begyógyít. Ha hagyjuk.
Úgy érzem, az egész élet erről szól. Létrehozni, csalódni, változtatni, sírni, nevetni, adaptálódni, csalódni, változtatni, csalódni még százszor, és közben élvezni az utat, amin együtt haladunk.
Ez az anyátlan gyermekek átka. Azoknál keresünk vigasztalást, akik ártottak nekünk.
Ne felejtsd el, a ma nem tart örökké! A jelenlegi reménytelen helyzet, amiben esetleg éppen vergődsz, jóra fordulhat, ha dolgozol rajta. Az idők változnak, az emberek megbocsátanak, a megsebzett szívek begyógyulnak, az élet lehet ismét szép.
Nincs más gyógyszerem, csak szavak.
Mondd, mi nyomja a lelkedet! Mert ha bent tartod, még elsüllyed a hajó, amivel utazni fogsz.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Lenézel a földre és kacagunk Hangosan, hogy behallatszik szomszédunkba A szótlan, komoly napszámosokhoz is behallik És fáradt, összetört álmukban majd elmosolyodnak ők is.
Eddig akármennyire szar napjaim is voltak az életben, mindig jött egy jobb.
Néha valahogy klappolnak a dolgok. Hosszú, nehéz és kanyargós út után, mint a gyermekláncfű pelyhe, súlytalanul, lebegve-szállva, végül csak földet érnek valahol, néha pontosan a jó helyen.
Ne félj a szomorúságtól, nem marad így! Az óriáskerék alján vagy éppen, de tudd, hogy emelkedsz majd fölfelé, az élet egy óriáskerék.
Találj legalább egy olyan embert a világban, akire ha rágondolsz, szebbé varázsolja a mádat. Hiszen az életed, ha visszagondolsz, nem az éveidből áll... hanem azokból a pillanatokból, amikor valaki ilyennel találkoztál... vagy csak rágondoltál.
Ha csupa rossz dolog történik veled, gondolj arra, hogy ha csupa jó dologra gondolsz, akkor csak olyanok esnek meg veled, mert mindent te vonzol be magadnak. Ha ezek után is csupa rossz dolog történik veled, gondolj arra, hogy valaki ártó szándékkal megátkozott, és ha te is ártó szándékkal megátkozod őt, akkor egészen biztosan kinyuvad, és végre történik veled valami pozitív.
Inkább nézek szembe a biztos rosszal, a bizonytalanságot nem szeretem. Ha tudom valaminek a kimenetelét, még ha rossz is, az már egy biztos pont, ahonnan el lehet indulni.
Csak mert seggre estél, nem jelenti azt, hogy úgy is kell maradnod.
Ha felhős is az ég, valójában ugyanolyan kék! Ugyanígy, amikor rossz a hangulata, ott a gyönyörű kék ég, ami magára vár. Csak meg kell tanulnia rátalálni.
Az erdő legjobb barátunk, ha bánatunkkal hozzá menekülünk. Mert komoly jóságával s passzív gyöngédségével, midőn tartózkodik minden vigasztól - megnyugtat és vigasztal.
Amikor valami rossz történik, és el vagy keseredve, próbáld összeütni a tenyeredet magad előtt - és máris jobban érzed magad, új hangulatba kerültél. Mint amikor egy filmben új jelenet kezdődik, most már egy egészen más én vagy. Ami fontos, az a mai nap, ez az óra, ez a pillanat.
Olyan vagyok, mint azok a hópelyhek, amiket régen az iskolában csináltunk. Tudod, amikor összehajtogatsz egy papírlapot, és addig vagdosod, amíg ki nem jön egy ilyen hópehelyminta. Úgy nézek ki, mint egy ilyen papír hópehely, csak rajtam minden lyuknak neve van. És senki, se te, se én nem tudjuk befoltozni azokat, amiket valaki más hagyott maga után. Annyit tehetünk, hogy fogjuk egymás kezét, hogy ne essünk bele a lyukakba. Mert ha egyszer beleesünk, lehet, hogy soha többé nem tudunk kijönni.
Ki búba merültél, elhagyatott árva, Emeld föl szemedet Isten szent anyjára, Mondd el, panaszold el, mi szívedet nyomja, Itt lakik a vigasz, nem fényes templomba.
Bár megmutathatnám neked, mikor magányosnak érzed magad, vagy sötétségnek tűnik a világ, hogy mennyire lenyűgöző a létezésed fénye!
A vihar rombol is, termékenyít is.
Szinte mindenkit ért már valamilyen szörnyű veszteség. Néha több is, mint egy. Sokan veszítették el legkedvesebb szeretteiket, de nézd csak, megbirkóznak vele. Egyik lábukat teszik a másik elé. Néhányan még mosolyognak is. Meg lehet ezt csinálni.
A mélypontok, a hullámvölgyek fejlesztenek bennünket.
Olykor félresikerülhet valami, de ettől nem dől össze a világ, csak szörnyen vicces.